2013. december 22., vasárnap

3. fejezet~Meglepetés :D

Beléptem az ajtón és akkorát sikítottam, amekkorát csak tudtam. Ezt nem hiszem el!!! Hogy került ide???
- Na miaz? Már meg se ölelsz? - tárta szét a karját Laura, a legjobb barátnőm.
Egyből a nyakába ugrottam. Körülbelül két éve nem láttam.
Amúgy Lau belsőleg mindenben az ellentétem. Megfontolt és néha visszahúzódó. Ellenben én mindig őrülten viselkedem és imádok beszélni és minden hülyeségben benne vagyok. Lau is mindenben benne van csak ő előtte mindent átgondol.
- Hogy kerülsz ide? - kérdeztem, miután kiörültem magam.
- Kérdezd azt az őrültet, aki az éjszaka közepén felhívott, hogy azonnal ide kell jönnöm. - mondta, majd Louis-ra mutatott.
- Köszi, köszi, köszi... - Lou nyakába is ugrottam, majd jó szorosan megöleltem.
- Engedj el mielőtt megfulladok... - tolt egy kicsit hátrébb. Kinyújtottam rá a nyelvem.  - Dugd vissza, mert leharapom!
- Nem! - ezzel vissza is húztam a számba.
.....
- Gyere Lau megmutatom a házat.. - kezdtem el húzni a lépcső fele.
Az első szoba az Zayn-é volt.
 - Tipikus Zayn szoba.. Múltkor a padlót se lehetett látni... - motyogtam.
- Aham. Kövi...
- Ez Niall és Jasmine szobája. - nyitottam be a következő szobába.
- Az N betűből kitaláltam, hogy kié az a szoba.. - mosolygott Lau. - Meglepően tiszta és rendezett...
- Tudod Jasmine rendet tart. - vontam vállat.
- Ez már Harry-é. Most kivételesen rend van... Amúgy az év 300 napján rumli van.
- És a többi nap? - kérdezte barátnőm.
- Nincs itthon. - nevettem el magam.
- Kitalálom, ez Liam szobája. - mondta Laura.
- Honnan tudtad?
- Ő ilyen rendezett...
- Igaz. - értettem vele egyet.
- És az utolsó, Lou-é. - nyitottam be az utolsó szobába.
- Aranyos... - mosolygott Lau.
....
Visszamentünk a szobámba és leültünk az ágyra beszélgetni.
- Rendben leszel? - kérdezte Lau. Tudtam mire céloz.
- Nem tudom. - mondtam őszintén. - Fogalmam sincs, hogy mi lesz... Eddig borzasztóan rossz, de itt vannak a többiek és mindenben segítenek...
- Remélem is, mert ha nem velem gyűlik meg a bajuk!!! Sajnálom, hogy nem lehetek melletted... - nézett bűnbánóan.
- Ugyan. - legyintettem. - Ott van neked a suli meg minden...
- De akkor is az lenne a természetes, ha itt lennék veled, elvégre te vagy a legjobb barátnőm!
- Te is nekem! - jó szorosan megöleltük egymást.
- Ricsi üzeni, hogy majd told el egyszer a képed hozzánk! Régen látott!
- Persze, tényleg hogy vagytok? - kérdeztem. Erre csak felém mutatta az ujját, amin egy csodaszép gyűrű volt. - Na ne... - hüledeztem.
- De de... Egy hete kérte meg a kezem... - felelte vörösen.
- Gratulálok!!!! Amúgy ő is eljöhetett volna veled...
- Sajnos nem tudott.
- Ohh, még egyszer gratulálok! Remélem hamar esküvő lesz!!!
- Még minimum fél év! A suli meg az év végi vizsgák miatt nincs időnk semmire. Most is csak mára tudtam eljönni. Este repülök vissza New York-ba.
- Köszi, hogy eljöttél! Nem épp New York van a legközelebb...
- Hát igen, de érted bármit!
Még sokáig beszélgettünk, de sajnos eljött a búcsú ideje.
- Remélem hamar találkozunk! - sírtuk el magunkat. - Nagyon fogsz hiányozni! - öleltem meg.
- Te is nekem! - törölte meg a szemét. - Lou!
- Igen? - kérdezte Louis.
- Vigyázz rá! - megölelték egymást, mire Harry hiszti rohamot kapott.
- Chh, és minket meg se ölelsz? Szép, mondhatom! Meg persze csak Louis vigyázzon Tori-ra... Mintha mi itt se lennénk... - duzzogott, mi pedig a hasunkat fogva röhögtünk.
- Gyere ide, te! - ölelte meg Lau. - Ti is vigyázzatok, erre a lökött csajra!
Szép sorban mindenkitől elköszönt, majd beszállt a taxiba és elment.
A többiek bementek, mi Lou-val a kocsi után néztünk.
- Köszönöm! - motyogtam halkan.
- Alap! - mosolygott rám kedvesen majd félkézzel átölelte a derekam és a többieket követve bementünk a házba.
Felmentem a szobámba és az egyik albumot elkezdtem nézegetni.
Néhány kép az albumból: 
Tori és Laura
Szintén Tori és Laura. Itt Tori szőke. 
Szintén a két lány.
Gyerekkorukban..
Tori szülei
Tori és Louis kicsinek
Tori és Louis
Tori és Lau
Tori és Louis

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése