23. fejezet ~ Kettesben

New York utáni nagyobb koncert állomás Los Angeles volt. A tervezettnél hamarabb érkeztünk meg, úgyhogy kaptunk néhány nap pihenést.
Harry egy lány, Kendall társaságában tölti ezt a pár napot. Niall Demi Lovato-val találkozik. Ashley és Zayn romantikáznak. Danielle és Liam szobájának az ajtaján pedig ott virít a "Kérem, ne zavarjanak!" tábla. Így Louis-val ketten maradtunk.
Viszonylag hamar felébredtem reggel. Louis még békésen aludt. Nem akartam felébreszteni, ezért a lehető legóvatosabban bújtam ki ölelő karjai közül.
Gyorsan kerestem magamnak valami ruhát, majd a fürdőbe mentem. Álmosan néztem bele a tükörbe és megpróbáltam kifésülni a hajam. Tegnap este párna csatáztunk, így volt néhány toll a hajamba. Miután sikerült kibontanom a hajam, beálltam a zuhany alá és megengedtem a vizet. Egy gyors hajmosással egybekötött zuhany után kiugrottam a fülkéből. Magamra tekertem a törölközőt és megszárítottam a hajam, majd fogat mostam.
Fogmosás közben jött be a fürdőbe Louis. Adott egy puszit az arcomra, majd beállt a zuhany alá. Nem igazán zavarta, hogy ott vagyok. A tükörben rásandítottam tökéletes felsőtestére. Talán picit tovább időzött rajta a szemem, mert egy perverz, féloldalas mosollyal ajándékozott meg, amitől az arcom paradicsom színűre változott. Gyorsan kiköptem a vizet a számból, majd kiiszkoltam a fürdőből.
Az előre kiválasztott ruháimat bent hagytam a fürdőben és nem akartam visszamenni érte, így kénytelen voltam egy újat keresni.

Egy barack sárga színű egybe ruhát választottam, aminek a hátán egy masni díszelgett. A hajamat kontyba kötöttem és felvettem egy, a ruha színéhez hasonló színű sarut. Miután felöltöztem megcsináltam a sminkem. Szemceruzát, szempillaspirált és szájfényt használtam. 

Míg Louis zuhanyzott, addig az ölembe vettem a laptopom és felnéztem twitter-re. 

@honey: @ToriiDonowan Láttalak a new york-i koncerten. Nagyon jó a hangod és iszonyúan tehetséges táncos vagy!!!! Szerintem minden rajongó nevében elmondhatom, hogy @Louis_Tomlinson jól választott!!! Sok boldogságot!!! 

Elmosolyodtam a tweet láttán és gyorsan retweeteltem. 

@ToriiDonowan: @honey Köszönöm szépen!!! Örülök, hogy elfogadjátok (néhány ember kivételével), hogy @Louis_Tomlinson és én egy párt alkotunk. Ígérem nektek, hogy nem fogok neki csalódást okozni!!! 

@JulyStyles: @ToriiDonowan Te vagy az egyik példaképem!!! Ne hallgass a rosszakarókra, csak irigykednek rád!!! Nem tudják elfogadni azt a tényt, hogy Louis téged választott!!! 

@ToriiDonowan: @JulyStyles Köszönöm!!! Úgy gondolom, hogy Louis azt választja barátnőjének, akit akar. Engem választott, mert szeret és én is viszont szeretem Őt. Szerintem az nem is igazi fan, aki nem tudja elfogadni azt a tényt, hogy a kedvencének barátnője van. Louis is ember, neki is szüksége van valakire, akivel együtt élhet, aki szereti és törődik vele. Én ezt meg is teszem. Nem akadályozom őt semmiben sem, és abszolúte nem tartom vissza Őt a rajongóitól. Ha megtenném, akkor lenne oka a rajongóknak utálni, gyűlölni, mindennek elmondani. Szerintem nem tettem semmit sem, amivel azt kiérdemeltem. 

Végig olvastam a kis monológomat. Egy kicsit durvának találtam, de Lou megnyomta az Enter-t és elküldte. Észre se vettem, hogy mögém lépett. 

 - Ne is foglalkozz a rosszakarókkal! - simította meg a hátam. 

 - Nem szokásom, amire válaszoltam az se volt rossz, de úgy gondoltam, hogy ezt muszáj kiadnom magamból. - kedvesen rámosolyogtam, majd elküldtem öltözni. - Menj, öltözz fel... - sütöttem le a szemem.

- Nem tetszik a látvány? - húzogatta a szemöldökét. 

- De, nagyon is. - pirultam el. 

Félretette a laptop-ot, majd a hátamra döntött. Tekintetét belefúrta az enyémbe és kisfiúsan elmosolyodott. Végigpásztázta az arcom minden egyes centiméterét, majd gyönyörűen csillogó kék szeme az ajkaimon állapodott meg. Egyik kezével végig simította az oldalamat, aminek hatására felsóhajtottam. Arca közeledett az enyém felé. Először egy lágy puszit nyomott az ajkaimra, majd egyre mohóbb, követelőzőbb lett. Ebben a csókban benne volt minden szerelem, szeretet... 

A csókunknak a levegőhiány vetett véget. Nem szóltunk semmit sem, hanem hallgattunk egymás szapora lélegzetvételét. Mindkettőnket elégedettség töltötte meg, annak tudata miatt, hogy ezt mi váltottuk ki egymásból. 

Louis folytatni akarta tovább a kis akcióját, de megálljt kellett parancsolnom. 

 - Most miért? - háborodott fel.

 - Ne, most... - csalódott arca láttán majdnem megadtam magam. - Majd este! - néztem sunyin szerelmemre. 

 - Jó! - duzzogott. - De behajtom rajtad! 

Lassan lemászott rólam, majd Ő is felöltözött. 

.... 

A szállodából kilépve megcsapott minket a meleg. Rettentő nagy hőség volt. Nem lehetett mást látni az utcán, mint a tengerpart felé siető embereket. A legtöbbjük fagyival vagy jégkásával a kezében igyekezett a strandra. 

Louis-val az ellenkező irányba indultunk el. Megpróbáltuk magunkat álcázni. Én egy napszemüveg mögé bújtam. Lou pedig baseball sapkát és napszemüveget viselt. 

Az emberek többsége csak egy sétálgató szerelmespárnak néztek minket. A rajongók nem is gyanakodtak, hogy a városban vagyunk. Ez a tény megnyugtatott minket, hiszen, így szabadabban mehettünk el bárhova. Igaz, hogy egy-két biztonsági ember követett minket, de csak tisztes távolságból biztos, ami biztos alapon. 

Húsz perc séta után egy hatalmas plázánál kötöttünk ki. 

Az első utunk egy jégkása árushoz vezetett. Mindkettőnké öt féle színben pompázott. 

A lehető legszínesebbeket válogattuk össze és ügyeltünk arra is, hogy különbözőeket válasszunk, így megtudtuk kóstolni egymásét. Amióta az eszemet tudom, azóta szoktuk ezt csinálni. 

Miután megittuk a finom és hűsítő jégkásáinkat, elindultunk körülnézni a több emeletes plázában. 

Mindenkinek vettünk néhány apróságot. Remélem örülni fognak nekik. Mivel lassan lesz Laura és Ricsi esküvője, úgy gondoltuk, hogy nekik is beszerzünk valamit. Igazából a lassan az még több mint fél évet takar. Téli esküvőt terveznek, amire mind a nyolcan hivatalosak vagyunk. Lau engem kért fel a fő koszorúslánynak, tekintettel a több éves legjobb barátságunkra. 

Még rengeteg szervezni való áll előttünk, hiszen jó nyoszolyó lányhoz híven kiveszem a részem a teendők sokaságából. Mondjuk eléggé nehézkes a szervezés a turné és az óceánnyi távolság miatt, de valahogy megbirkózunk vele. 

Az egyik emeleten elmentünk egy esküvői szalon mellett. Nem nagyon tulajdonítottam neki jelentőséget, de bevillant, hogy Lau-nak még nincs meg a Nagy Napra a tökéletes ruhája. 

Louis kezét megragadva  igyekeztem vissza a hatalmas üzlethez. Meglepetten nézett rám, mikor céltudatosan beléptem a boltba. 

 - Nem jössz? - néztem vissza rá. 

 - Kincsem, nem az a szokás, hogy előbb megkérem a kezed, utána megyünk ruhát venni? - nézett értetlenül. 

 - Ez nem magamnak lesz! - mosolyogtam rá. - Laurának nézünk körül. 

 - Jaaa. Most már világos! 

Még szerencse, hogy Laurával egy a ruha méretünk, így nem kell aggódnom, amiatt, hogy esetlegesen elnézem a ruhát. 

Amint beléptünk a barátságos hangulatú üzletbe, egy mosolygós, középkorú nő jött oda hozzánk.

 - Segíthetek valamiben? - kérdezte kedvesen. 

 - Igen. - egyeztem bele az ajánlatba. 

 - Milyen ruhára gondolt? 

 - Mindenképpen ujjatlan, pánt nélküli. Az sem baj, hogy habos-babos, de egyben elegáns és kifinomult. - a nő csak bólogatott, majd elrohant és három ruhával tért vissza.

Beterelt az egyik próbafülkébe és beakasztotta az egyik ruhát. Első ránézésre már szerelemes lettem a ruhába és bíztam benne, hogy Laurának is tetszeni fog. 

Nagy nehezen felvettem a ruhát, majd a függönyt elhúzva kiléptem Louis és az eladó elé. 

Lou leesett állal bámult, az eladó pedig aranyosan mosolygott. 

 - Hogy érzi? - lépett elém az eladó. - Kényelmes? 

  - Kényelmes és nagyon szép is. - fogtam meg a ruha alját. - Mit gondolsz? - néztem Louis-ra. 

  - Gyönyörű vagy! - mondta, miközben az hölgy lefényképezett a ruhában. 

A kép elkészülte után visszamentem a fülkébe és felpróbáltam a második ruhát. 

Hasonló volt az alja, mint az elsőnek, de a felső részen apró kövek voltak. 

A tükör előtt állva ez a ruha még jobban tettszett, mint az első. Laura ízléséből kifolyólag, viszont az első lesz a befutó. 

A harmadik ruhánál állt el a szavam. Egyszerűen csodás volt. Mikor megláttam magam a tükörben, eldöntöttem,hogy egy ilyenben szeretnék majd férjhez menni. 

Ha létezik szerelem ember és ruha között, akkor én szerelmes lettem abba a ruhába. 

Louis gyorsan lefényképezett a ruhában. A fotót egyből küldte Laurának. Fél perc múlva meg is volt a válasz. 

 - Ez lesz a befutó! - mutattam a ruhára. 

 - Uram, ön elégedett a menyasszonyával? - kérdezte Lou-tól. 

Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, annyira meglepődtem a kérdéstől. A tekintetem mélyen Louis szemébe fúrtam és vártam a válaszát. 

 - Igen, tökéletes elégedett vagyok! - felelte büszkén, majd nyomott egy puszit a számra. 

Visszaöltöztem és a kedves eladónő becsomagolta a ruhát. A pénztárnál kifizettük a csodálatos ruhát, majd távoztunk az üzletből. 

 - Most ez miért kellett? - néztem komolyan Louis-ra.

 - Ugyan már! - fogta meg a kezem. - Ez csak egy ártatlan mondat volt! Ne kapd fel a vizet. Egyszer úgyis az leszel! - mondta. 

 - Aham. Nem kapom fel a vizet, csak mi van ha felismert és holnapra azzal lesz tele minden, hogy összeházasodunk? 

 - Akkor szépen elmondjuk, hogy nem... vagy tudod mit, higgyenek azt, amit akarnak. Az a lényeg, hogy mi tudjuk az igazságot...A többi nem számít! 

 - Igazad van! - mondtam és nyomtam egy puszit az arcára.

Laura tökéletes ruhájával a kezemben indultunk vissza a szállodához. 

... 

A szobában felakasztottam a szekrényre a ruhát, nehogy valami baja legyen, majd eldőltem Louis mellett az ágyon. A fejemet vállán pihentettem és az egyik kezemmel mellkasán "rajzolgattam". Egyik kezével szorosan magához ölelt és nyomott egy puszit a hajamba. 

Jó volt ez a nap. Végre eltölthettünk kettesben néhány órát, és nem kellett attól tartanunk, hogy nem érünk vissza időben a próbára. Nem kellett azon idegeskednünk, hogy az esti koncertre minden rendben legyen. Örültünk annak, hogy néhány nappal korábban érkeztünk a tervezettnél. 

Ebben a két-három napban lelkileg és idegileg is feltöltődhetünk és újult erővel vethetjük megint bele magunkat a kemény munkába. 

Lassan Louis elszundított mellettem. Mosolyogva néztem, ahogy alszik, mikor pittyent a telefonom. A Twitter jelezte, hogy írtak a falamra. 

@littlegirl1D:  @ToriiDonowan és @Louis_Tomlinson sok boldogságot kívánok! Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar esküvő lesz, de ebből látszik, hogy mennyire szeretitek egymást! <3 Gratulálok!!! :) <333 

Elképedve néztem a tweet-et, de nem reagáltam rá. Igaza volt Lou-nak, hogy mindenki azt hisz, amit akar, de mi tudjuk az igazságot és a többi nem számít. 

Letettem a telefonom a szekrényre és lassan én is mély álomba zuhantam.